Csipkebogyó

A csipkebogyónak a vadontermő rózsafélék és néhány termesztett (pl. japán rózsa) áltermését nevezzük. A vadrózsa, helyesen gyepűrózsa, név (Rosa canina) alatt nem egyetlen fajt értünk, ez egy gyűjtőfaj, melyen belül külsőleg nehezen megkülönböztethető kisfajok, alfajok ismertek. A vadrózsafélék Európa- és országszerte előforduló fásszárú növények, nem is csoda, hogy magyar nyelvterületen is számos különféle elnevezése ismeretes: bicskefa, csipkefa, istenátkoztafa, parlagi rózsa, tüskefa. Az ebrózsa elnevezése és a növény tudományos (latin) neve pedig onnan ered, hogy régen kutyaharapás kezelésére ajánlották a növényt. Hegyoldalak, erdőszélek, irtások, erdősávok gyakori állományalkotó növénye a vadrózsa. Szára kb. 2-3 méter magasra nő meg, hajtásai ívesen görbültek, tüskékkel borítottak. A vadrózsalevelek páratlanul szárnyasan szeldeltek, 5-7 levélkéből összetettek, a levélkék széle fűrészes. A virágok magányosan vagy többesével állnak a hajtások végén, május-júniusban nyílnak, melyekből piros színű csipkebogyó képződik. A japánrózsa (Rosa rugosa), mely kertekbe, parkokba gyakran ültetett kultúrfaj, kisebb termetű a vadrózsánál. Hajtásai vastagabbak, sűrűn serteszőrökkel fedettek, levélkéi ráncosak, fonákukon szőrösek. A japánrózsa virágai nagy méretűek, lilás-rózsaszínes-fehéres színűek, július-augusztusban nyílnak. Csipkebogyói nagyobbak, mint a vadrózsaféléknek, lapított formájúak, húsuk vasatagabb.

A csipkebogyó sokféleképpen hasznosítható: gyógytea, bor, lekvár, szörp készül belőle. Számos biológiailag aktív anyagot tartalmaz: vitaminokat (C, A, B1, B2), szerves savakat, illóolajat, karotinoidokat, pektint. A feldolgozni szánt csipkebogyót teljesen érett állapotban, az első őszi fagyok után kell begyűjteni, ekkor színe sötétpiros, állaga puha. A feldolgozás során a hatóanyagok, különösen a C vitamin, hőérzékenysége miatt, kerülni kell az 50 °C-nál magasabb hőmérsékletet. Megfázás kezelésére, egészségünk fenntartására ajánlott a csipkebogyó fogyasztása. Enyhe hashajtó. Magjából préselt olajat napégés kezelésére, sebgyógyításra ajánlják. Az illatos rózsaszirmokból készül a rózsavíz, melyet a parfüm- és illatszeripar hasznosít.

Ha dekorációs célra gyűjtenénk a csipkebogyót, korábban kell leszednünk, mivel a már dércsípett termések megpuhulva már nem tárolhatók sokáig. Az éretlen, de színes csipkebogyókat vékony rétegben kiterítve, vagy szellős csokrokba kötve száríthatjuk, ügyelve arra, hogy ne melegedjenek be. Az őszi-téli időszak kedvence a csipkebogyó: élénk narancsos-piros színe tartós, örökzöldekkel és tobozokkal, más termésekkel kíválóan párosítható.