Húsvét

Húsvétkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus feltámadását. A húsvét a legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában. A húsvét ünnepét megelőző vasárnap, arról emlékezik meg az egyház, hogy Krisztus pálmaágakat lengető tömeg éljenzése közepette vonult be Jeruzsálembe.A virágvasárnapot a mi éghajlatunk alatt barkaszenteléssel ünnepeljük. A nagycsütörtök Krisztusnak az Olajfák-hegyén történt elfogatását idézi emlékezetünkbe. Nagypéntek Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja. Nagyszombat este körmenetekkel emlékezik meg a keresztény világ arról, hogy Jézus - amint azt előre megmondta - harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt halottaiból.

A népi hitvilágban a Húsvét az újjászületést, a feltámadást, a termékenységet jeleníti meg, hiszen ekkor győz a világosság a sötétség felett, a tavasz a tél felett, és a  természet újraéled, termékenyre fordul.A tojás az élet keletkezésének jelképe mindenütt a világon, ezért az élet, a születés, az újjászületés, a feltámadás szimbóluma. A locsolással együtt ősi termékenységvarázslás. A fiú megöntözi a leányt (vízzel), mire a lány új élettel (tojással) ajándékozza meg.

A húsvéti dekoráció szinte elképzelhetetlen barka nélkül.Munkáinkban mi is többféle módon felhasználjuk.Kötünk illetve szemeit leszedegetve ragasztunk is belőle koszorút,ami mutatós ajtó-és asztaldísz  lehet.A barkaágakból készült csokor szintén elmaradhatatlan része a húsvéti asztalnak,mivel ebből készül az úgynevezett" tojásfa".A" mi fánkra" szárított virággal bevont tojások kerülnek.A bukszus alapú koszorúkat  színes virágokon és barkán kívűl,erre az ünnepre  szép és természetes színű, változatos mintázatú, kifújt fürjtojással gazdagítjuk.