Húsvét

Húsvétkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus feltámadását. A húsvét a legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb az egyházi év ünnepeinek sorában. A húsvét ünnepét megelőző virágvasárnap, arról emlékezik meg az egyház, hogy Krisztus pálmaágakat lengető tömeg éljenzése közepette vonult be Jeruzsálembe. Ma ezt barkaszenteléssel ünnepeljük. A nagycsütörtök Krisztusnak az Olajfák-hegyén történt elfogatását idézi emlékezetünkbe. Nagypéntek Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja. Nagyszombat este körmenetekkel emlékezik meg a keresztény világ arról, hogy Jézus - amint azt előre megmondta - harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt halottaiból.

A népi hitvilágban a Húsvét az újjászületést, a feltámadást, a termékenységet jeleníti meg, hiszen ekkor győz a világosság a sötétség felett, a tavasz a tél felett, és a  természet újraéled, termékenyre fordul. A tojás az élet keletkezésének jelképe mindenütt a világon, ezért az élet, a születés, az újjászületés, a feltámadás szimbóluma. A locsolással együtt ősi termékenységvarázslás. A fiú megöntözi a leányt (vízzel), mire a lány új élettel (tojással) ajándékozza meg.

A húsvéti dekoráció szinte elképzelhetetlen barka nélkül. Munkáinkban mi is többféle módon felhasználjuk.  Tavaszi, bukszus alapú koszorúinkat színes szárított virágokon és barkán kívűl fürjtojással gazdagítjuk.A barkaágakból készült csokor szintén elmaradhatatlan része a húsvéti asztalnak, ebből készül az úgynevezett " tojásfa". Az iringós tojásfára szárított virággal bevont tojások kerülnek.