Terméses koszorúk

Számos fának, bokornak a termése megszárítva szép díszítő elem lehet. A bükkfa kopácsokkal felnyíló száraz termése, a bikkmakk, sokszor nagy tömegben található meg a fák alatt. A különböző tölgyfajok makktermése és azok kupacsa is használható. Bőven szedhetünk belőle, hiszen egy-egy fán több száz makk is lehet, így marad utánpótlás a fa alatt. Az enyves éger hazánkban mindenütt elterjedt patakparton, ligetekben. Apró, sötétbarna tobozkája gyűjthető. Mindenki ismeri a közönséges mogyoró és a törömogyoró héjas gyümölcsét. Amellett, hogy magja ízletes csemege és édesipari alapanyag, makkjának barna színe mutatós, így az őszi-téli időszak kedvelt díszítő eleme. A héjas gyümölcsűek közé tartozó közönséges dió szintén jellegzetes karácsonyi dekorációs kellék lehet. Az egész vagy felezett kemény héjat dekorációk, koszorúk készítésére használhatjuk. Parkok, ligetek és kastélykertek kedvelt, régi fája a közönséges platán. Termését gyűjthetjük, mely hosszú kocsányon logó, gömbölyded aszmag terméságazat. Gyűjtését mindenképp az őszi időszakra időzítsük, hiszen tavaszra a termések szétesnek.Jellegzetes, a telet és a karácsonyi ünnepkört idéző díszítésekben mindig megjelennek a különböző fenyőfélék, örökzöldek tobozai. Ezek nem termések, hanem a nyitvatermők elfásodott női virágzatai, némely fajnál több év, mire teljesen kifejlődik egy-egy toboz. Hazánkban legelterjedtebbek az erdeifenyő, feketefenyő, lucfenyő, vörösfenyő. Kertekben, parkokban egyéb nem honos fajokkal is találkozhatunk: jegenyefenyő fajok, selyemfenyő, atlaszcédrus, közönséges duglászfenyő, kínai szúrósfenyő. 
A mindenki által ismert csipkebogyó, vagyis a vadrózsa áltermése, a díszítésre egyik leggyakrabban használt bogyó. Frissen élénk, narancsos-piros színe van, de szárazon is mutatós marad. Gyűjteni akkor célszerű, amikor még nem puhultak meg, ilyenkor igen tartós. 
Az egybibés galagonya piros,és a kökény kék színű bogyói is jól használhatók különféle őszi kompozíciókban. 
Jellegzetes, a karácsonyi díszekben, csokrokban visszatérő elem a fagyöngy használata. A fehér fagyöngy nagyobb fák lombkoronáján élő, félélősködő növényfaj. Gyűjteni ősszel szokták, amikor a fák lombja már lehullott és a gömb alakú növények a fákon könnyen észrevehetőek. Fehér színű bogyói nem peregnek.
A fagyal bogyóit is érdemes gyűjteni ősszel, az időben leszedett bogyók nem potyognak le, sokáig megmaradnak. A fényes, fekete színű bogyók eredeti állapotukban, de akár arany színűre lefestve is alkalmas karácsonyi ajtókopogtatók, asztaldíszek díszítésére.
A különböző mohafajok bársonyos zöld telepei nagyon szépen mutatnak koszorúkon, asztaldíszekben. A fák oldalán, köveken, talajon növő mohát nagyobb darabokban szokás felszedni. Ha kiszáradt, használat előtt be kell nedvesíteni és visszanyeri zöld színét.A zuzmóval borított ágak is szépen mutatnak karácsonyi dekorációkban. A fán élő zuzmófajok telepeikkel a fák ágait teljesen beborítják, ezeket az ágakkal együtt lehet gyűjteni. Ezzel szemben a földön lakó fajok a talajról, sziklákról könnyen lefejthetőek. A száraz zuzmót használat előtt érdemes benedvesíteni, így nem törik.A korhadó fákon megjelenő taplógombák számos faja gyűjthető. A termőtestük fásodó, száradás után kissé összezsugorodnak.

 

Díszalma koszorú