Mindenszentek és halottak napja

November első napjaira esik két legfontosabb őszi ünnepünk, a mindenszentek (november 1.) és a halottak napja (november 2.). Elhunyt szeretteinkre, hozzátartozóinkra emlékezünk ezeken a napokon. Mindkét ünnep keresztény eredetű. A mindenszentek (festum omnium sanctorum) a katolikus egyházban minden üdvözült lélek emléknapja, a IV. század óta ünneplik, a VIII. század óta november 1-én. A halottak napja későbbi eredetű ünnep: Szent Odilo, cluny bencés apát vezette be rendjében az emléknap tartását az ezredforduló táján, a katolikus egyház pedig az 1300-as években vette át. Halottak napján - a keresztény hit szerint- imával, vezekléssel közbenjárhatunk elhunyt szeretteinkért, akik Isten kegyelmében hunytak el és megtisztulásra várnak. A mindenszentekkor és halottak napján meggyújtott gyertya fénye az örök világosságot jelképezi. Ilyenkor megtelnek a temetők, megtisztulnak a sírok, virág, koszorú kerül a borús hantok közé. Gyertyák és mécsesek százai gyúlnak ki, vigasztalást nyújtva a hátramaradtaknak az emlékezés fájdalmában.

Az örökzöldekből, szárított virágokból és termésekből készült koszorúk nemcsak hosszú időn keresztül szépítik szeretteink sírját, de halottaink örök életét is jelképezik: a koszorú kör alakú formája a végtelenséget, a zöldek, és szárított virágok az örökkévaló létet szimbolizálják. Az ez alkalomból készített díszeinkben az időjárás viszontagságainak ellenálló anyagokat használunk fel: bukszust, ciprust, mohát, kövirózsát, tobozokat, terméseket, színes bogyókat és virágokat. Kereszt- és szív alakú koszorúkat, valamint kis méretű urnadíszeket is készítünk rendelésre, igény esetén.