Réti margaréta

A réti margaréta (Leucanthemum vulgare) Európa és Ázsia mérsékelt égövi területein őshonos lágyszárú évelő növényfaj. Bolygatott területeken, réteken, útszéleken gyakori. A réti margaréta gyökérzete mély, rizómájáról könnyen terjed. Rendkívül alakgazdag növény a réti margaréta, szára egyszerű vagy elágazó, 20-70 cm magas lehet. Tőlevelei lapát alakúak, csipkés szélűek, szárlevelei ülők, kisebb méretűek, tojásdad alakúak, szélük fogazott. A réti margaréta 2,5-5 cm-es magányos fészkes virágait májustól októberig hosszú kocsányokon hozza, a virágok a hajnali órákban nyílnak, fehér nyelves, sárga csöves virágokból állnak. Utóbbiakból fejlődik a réti margaréta szürkés kaszattermése.

A réti margarétát a népgyógyászat korábban légúti megbetegedések, idegesség és külsőleg sebkezelésre használta, a homeopátia pedig álmatlanság kezelésére. Kivonata bőrrel érintkezve allergizálhat, érdekesség, hogy bizonyos helyeken a nyílatlan virágbimbókat marinálva fogyasztják. A margaréta nemesített változatai kedvelt kerti és balkonnövények. A vadon előforduló réti margarétát akkor kell begyűjteni, amikor a fészkes virágok teljes nyílásban vannak, a fejjel lefelé megszárított csokrok sokáig megőrzik szépségüket és a vadvirágos rét hamisítatlan hangulatát hozzák el otthonunkba.