Mimóza

A sárga mimóza, vagy ezüst akácia (Acacia dealbata) Dél-Kelet-Ausztrália és Tasmánia jellegzetes őshonos növénye, vízmarásos területeken, patakpartokon fordul elő vadon. Európában a mimózát a tavasz hírnökeként ismerik, Olaszországban a nőnap jellegzetes virága. A mimóza terebélyes, kúpos fává nő, akár a 20 m-es magasságot is eléri, míg dézsába ültetve csak kisebb fa vagy, cserje méretű növény fejlődik belőle. Levelei kétszeresen szárnyasan szeldeltek, ép szélűek, finoman molyhosak, szürkés-zöld színűek. A mimóza virágai apró sárga sokporzós gömb alakú, illatos virágok, melyek a hajtásvégeken bugavirágzatot alkotnak. Nemcsak virága, de virágzási ideje is jellegzetes a mimózának: tél végén- kora tavasszal virágzik. A mimózát különleges lombja, gyors növekedése és illatos virágai miatt gyakran ültetik kertek védett zugaiba, vagy tartják dézsában. Mérsékelt égövön kb. -10 °C-ig bírja a téli hideget, így takarni, illetve teleltetni kell a növényeket. A mimóza legfontosabb ápolási munkái közé tartozik a gyakori öntözés és tápoldatozás, valamint a metszés, szaporítása magról történhet. A mimóza kedvelt tavaszi vágott virág, apró virágai napsárga színüket és kellemes illatukat szárítás után is tartósan megőrzik.